Pózolás - nyelv(műv)elés felsőfokon

Néhány alapfogalmat ragadtam ki, amelynek jelentése megér egy misét 

ELFOGADÁS ---- Szétrágott és utána gyors lendülettel kiköpött szó, jelentéstartalma igen szélsőséges

Spirituális körökben az alapszókincs szerves része. Többnyire nincs mögötte semmi jelentés, de használják elég gyakran. Általában akkor szedik elő, ha véleményt merészelsz mondani valamiről (vagyis bocsánat, ítélkezel, ejnye-bejnye, teeee...). Az elfogadásnak ezen értelmezés szerint semmi köze a Szeretethez. Ilyentén megfogalmazásokkal magyarázzák a szót:" Fogadjuk hát el a világot olyannak, amilyen, és amikor olyan helyzetben vagyunk, hogy a szabályokon van lehetőségünk változtatni, akkor tegyük meg. S ha nem ártunk senkinek, éljük úgy az életünket, amint a világ lehetővé teszi. Az ítélkezést pedig felejtsük el, mert ennek nem a szeretet az alapja.S fontos, hogy mindig magunkkal foglalkozzunk, és ne azt figyeljük, kitől lehet egy kis egó növelő energiát kicsalni, mert ugye ez sem a szeretetről szól." ....(kénytelen voltam idézni, mert ennyire álszent nem tudok lenni)

ÍTÉLKEZÉS ----- ez egy nagyon jó játék, csak figyeld, ki mer különbözni a többiektől...mert előbújnak az egyéniségek a szürke masszából

A szó erősen szinonim viszonyba került a vélemény-nyilvánítással. Pedig a két fogalom nem ugyanaz. Akkor szeretik összekeverni, ha fáj az igazság :) Ilyenkor gyorsan előkerül az elfogadás szó fent említett értelmezése, és máris emelkedett a hangulat :D

Mert nem szabad ám neked ítélkezni, mert az nem a te dolgod, és te sem vagy jobb, inkább foglalkozz a saját nyomoroddal és szállj le rólam. Jó nekem ebben a posványban, szürkén megbújok a tömegben, elvegetálok, oszt jónapot....

Egy másik "remek" közhely és levezetés a szóra: "amikor  érvelünk, ütköztetjük a meglátásainkat, és felvállaljuk önmagunkat, akkor a legjobb befejezés az egymás megölelése ,és a szeretetünk átadása, ami egyesülve hatványozottan terjed az univerzumban, ezzel feloldva a feszültségeket." (még jó, hogy nem értem, mert elkezdeném magyarázni....)

FELTÉTEL NÉLKÜLI SZERETET ---- nagyon durran, ha elsütik - általában épp nem a kellő pillanatban és helyen

Gyakorold a feltétel nélküli szeretetet! - ismételten befigyel a fentebb említett két szó gyakori említése ebben a szövegkörnyezetben is. Kéretik jelentkezni az a földi halandó, aki a családján, a vérén és a lélekrészein kívül más embertársa iránt is ugyanezt érzi - vagyis feltétel nélkül szereti. Aki a főnökét, esetleg az anyósát is, az kap egy nyalókát grátiszként :)

FELEMELKEDÉS ---- spirituális értelemben egy magasabb szintre kerülést és látásmódot jelenti

A szó annál magasabbról szól, minél több ezós tanfolyamot végeztél el. Persze, nem lettél okosabb, és előbbre se jutottál egy centit se, de pszt, ezt nem kell mindenkinek tudni. Annyit se tudsz, hogy legalább meg tudnád különböztetni a showman-eket az értékes spirituális tanítóktól. Sebaj! Hallgatod a sok süket dumát, ahelyett hogy bevallanád magadnak, hogy gyenge vagy bármit is tenni azért, hogy jobb legyél. Vagyis várod a sült galambot a bal kanyarban, helyette viszont kapod folyamatosan a pofonokat az élettől, és a legértékesebb embereken nézel át. Ezeken persze csodálkozol, aztán megmagyarázod valami hangzatos púderszöveggel, és minden marad a régiben...

EGÓ ---- ez csakis valami negatív dolog lehet...:P

"Mekkora az egód... (Még mindig) ilyen gyökér vagy????" Ezekkel és hasonló tartalmú mondatokkal a magabiztos, véleményt nyilvánító és önmagát bátran felvállaló embertársaink találkozhatnak. Aki nem béget lelkesen a többivel, annak egója van. Nem kicsi, nagy! És egyáltalán nem spirituális meg felemelkedett, de főleg nem tiszta. Mocskos gondolatok szennyezik testét-lelkét nap mint nap, és menthetetlenül elkárhozik.... tehát neki vége.

Egy valamirevaló emelkedett ember tud egó nélkül élni (mondjuk azt megnézném, hány méterrel jár a föld felett... a szerk.). Nem szennyezi tiszta gondolatait az ilyesmi pl., hogy meg kéne nézni a szomszéd Gizikét, mert már lassan arra is felizgul, ha meglát egy női biciklit, és az sem jut eszébe, hogy az élet legegyszerűbb dolgai alkotják a csodát.... persze simán elmegy mellette. Mert ezek olyan "háromdés" dolgok....

Be is fejezem :)

ÉS AKKOR NÉZZÜK A MEGHATÁROZÁSOKAT, AHOGY ÉN GONDOLOM - levezetésként a cinikus magyarázataimhoz :)

ELFOGADÁS ---- amikor nem támasztunk igényeket és elvárásokat a másikkal szemben, hanem elfogadjuk a lehetőségeket és nem vágyakozunk többre.

Elfogadlak, mert érdekelsz. És nem azért, hogy leszállj rólam, hogy azt mondhassam: elfogadlak, tedd, ahogy neked jó, de engem hagyj békén. Fontos vagy nekem. Ezeket az embereket szívesen magamhoz ölelem.

ÍTÉLKEZÉS ---- az őszinteség és az érdeknélküliség megadja a szívünkben azt a véleményt, amit az adott dologról gondolunk. Ha a felénk áramló energiából az ellenszenv, lenézés és irigység érződik, mindig gondoljunk arra, hogy az igazság most betalált és ez bizony egyeseknek fájó feldolgozni...Mert az nem Szeretet, ami némán eltűr mindent. Bizony ki kell mondani az oda nem illő dolgokat.

FELTÉTEL NÉLKÜLI SZERETET ---- a Szeretet szó elé nem tennék jelzős szerkezeteket. Ha megkülönböztetjük egymástól, hogy létezik ilyen-szeretet és olyan-szeretet, akkor máris feltételt szabtunk, így nincs értelme magyarázni a szót. Van a Szeretet - így egyszerűen.

FELEMELKEDÉS ---- ha önmagunkhoz viszonyítjuk a fel-t, akkor van értelme. Önmagában a szó általános jelentéssel bír. Spirituális vizekre evezve azt jelenti, hogy mindig egy magasabb szintre kerülünk az előző szintünkhöz képest - de nincs vége a folyamatnak. Emelkedhet az energiaszintünk, javulhat az energiafelhasználás módja, kiszélésedik a spirituális látásmód, a rálátás saját magunkra és az élet dolgaira. Elindulunk egy Úton, elhagyjuk a komfortzónánkat, de ez már nem jár félelemmel, mert eljutunk egy olyan belső egyensúlyi állapotba, amivel a nehéz körülményeket és helyzeteket is rutinosabban kezeljük. Olyan viselkedésmintákat alakítunk ki, amelyben otthon érezzük magunkat - vagyis úgy élünk, ahogy gondolkodunk. Te így élsz?

EGÓ ---- az EQ szintünknek megfelelően kezeljük. Megtanulunk élni vele, hisz ezért kaptuk itt a Földön. Ehhez elengedhetetlen, hogy az érzelmeinket, élményeinket észleljük, értelmezzük, feldolgozzuk, hogy aztán ezeket felhasználjuk a hétköznapi életben és a gondolkodásunkban. Az egó feletti uralom jelenti az érzelmek szabályozásának a képességét, amit szintén meg lehet tanulni, ha eleget és hatékonyan foglalkozunk önmagunkkal.